2014. október 15., szerda

Újra találkozás

A vadászok után, szerencsére nem került elénk több akadály előző nap, így Chuck-kal találtunk egy tavacskát ahol az idő többi részét töltöttük. Igazán romantikus volt. Persze ha lett volna csók...De nem volt. Én szerencsémre, vagy éppen sajnálatomra. Nem tettem még pontot a "Jace-es pillanatnyi csók" végére, így nem lehetek olyan, aki fűvel-fával nyálcserét végez....Nem vagyok Diana!
Csak ültünk a parton és fogta a kezem. Beszélgettünk úgy mindenféléről. Ezt szeretem benne, hogy nincs egy kimondott beszédtéma, hanem ami jön. Mindenről tudunk együtt beszélni, és ő is megoszt velem mindent. Legalábbis én ezt érzem, és reménykedem benne, hogy ő is.
Aztán egyszcsak elnehezedtek a szempilláim a fáradságtól, és elaludtam a fiú vállán.

                                                                     ***
Reggel egy fa tövében ébredtem, és magam mellett észrevettem Chuck barna haját és izmos testét.
Túl távolinak éreztem, így megpróbáltam közelebb furakodni hozzá.
Addig forgolódtam, míg mindez sikerült, de akkorra egy sötétbarna színű szempár állja el a nap útját.
-Felébresztettelek?-kérdeztem halkan.
-Nem, már amúgy is fent voltam.-nyugtatott meg, de tudom, hogy ezt a nemes hazugságot, azért csinálta, hogy ne érezzem rosszul emiatt magam. Hát, őszintén nem jött be a terve. Gondolom a nagy mocorgásomtól egy téli álmot alvó grizzly medve is felébredne...
-Hogy aludtál?-érdeklődtem.
-Este még sokáig gondolkodtam, de utána jól.-mosolygott.
-És min?
-A vadászokon.
-Kérlek ne! Csak egy pár napra felejtsük el őket! Kérlek! Most érezzük jól magunkat, és ezek után úgyse jönnek ide vissza! Az az egy végképp...Láttad a fejét? Lerítt róla, hogy felhagy a vadászszakmával...
-De Jenny! Én nem tudom úgy jól érezni magam, hogy tudom, hogy akármikor idejöhetnek és rájöhetnek, hogy te vagy a térkép? Nem tudom, érted? - mondta. Ettől meg kellett volna hatódnom? Tudok magamra vigyázni, nincs szükségem bébiszitterre, csak egy barátra, akivel nem a térképről, meg miegymásról tárgyalunk. Ha eddig nem jöttek rá. akkor miért jönne most el annak a pillanata?!
-De nem értesz! Több mint 300 évük volt rá, hogy erre rájöjjenek! Miért most bukkanna elő a fejükből ez az ötlet?! Kérlek!-néztem rá könyörgően.-Csak még ezen a napon ne agyaljunk a vadászok elméletén! Kérlek!-ismételtem meg a kérésem.
-De...
-Nincs de! Kérlek!
-Oké..., de holnap megbeszéljük a vadászokat! Megígéred?-adta ki a kompromisszumot.
-Igen.
-Gyere ide, hadd öleljelek meg, te "világ makacsa"...!
Ennek a kérésnek nem állhattam ellen. És ez a becenév még illik is hozzám. Ez tetszik.
-A biztonság kedvéért ne maradjunk sokáig egy helyen, ezért találtam egy jó helyet fenn a hegyen.-mutatott az egyik nem messze lévő, fákkal teli kiemelkedett rögre.
-Menjünk!
Összeszedtük a cuccunk, igaz abból se volt túl sok.
Chuck vitte a hátizsákot. Nem siettünk, ezért nem használtuk a "szuper erőnket". Néztük a tájat, hogy esetleg hol lenne érdemes tábort verni.
Letelepedtünk volna egy alkalmasnak tűnő tisztáson, de úgy láttuk, hogy valaki már beelőzött itt minket.
Találtunk egy leégett tábortüzet, ami a fa alapján még egészen friss...
Hirtelen mozgás támadt mögöttem, és én csak egy árnyat látok elsuhanni, ami pont felém tart. Szerencsémre Chuck is meglátta, és beállt közém és az árny, aki valószínűleg egy kóbor vámpír, közé. Barátom egy gyors mozdulattal elkapta a suhanó kezét, és egyre közelebb húzta magához, hogy megvédjen tőle.
De hirtelen felismerem az árnyat.
Nate.
-Chuck ereszd! Ez Nate!
A fiú engedelmeskedett nekem, és felismerte az iskolában megismert legjobb barátját.
Csapzott volt és koszos. Mint egy hajléktalan.
-Jenny?-kérdezte halkan.
-Igen. Mi történt veled? Hogy kerülsz ide? És miért nézel így ki?-mutattam újdonsült külsejére. Nem tudtam volna elképzelni, hogy ha bárki azt mondta volna ezelőtt, hogy egyszer így fogom látni a márka mániás, és mindig divatos Nate-et.
-Nem tehettem róla, megtaláltak és átváltoztattak ilyenné...-mutatott végig magán.
-Kik?-hajoltam közelebb hozzá, hogy halljam a válaszát.
-Ők!-mutatott mögém, mire én hátrafordultam...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése