Ma volt az első hivtalos tanítási nap, amit 12.-esekként kezdtünk el.
Reggel nagyon nehéz volt felkelni, mivel este későig filmmaratont tartottunk Elle-lel.
Amikor megszólalt a mobilom egy kakas kukorékolással, levontam a következtetést, hogy reggel van és irány át az iskolaépületbe 9-re.
Odamentem legjobb barátnőm ágyához, hogy felébresszem. Negyed óra kínszenvedés után sikerült elérnem, hogy kimásszon az takaró alól és elkezdjen készülődni.
Meleg volt a mai nap, ezért angol zászlós ujjatlant és hozzá egy shortot kotortam elő a szekrényből, aztán odaálltam a cipők elé és lekaptam egy tornacipőt.
Elle ugyanígy tett csak ő más ujjatlant és egy szandált hordott.
Háromnegyed kilencre megérkeztünk a számunkra kijelölt terembe és leültünk egymás mellé. Igaz, hogy nem hisszük, hogy ez sokéig így fog maradni, mivel Mrs. Johnson imád ülésrendet kialakítani és minden hónapra kitalál egyet. Csak én érzem, hogy ez 12.-ben már ciki?
Kiválasztottuk az egyik leghátsó padot a sarokban, de mivel csak 15 fő az osztálylétszám nincs valami nagy termünk.
Mi voltunk az elsők így láttunk mindenkit aki megérkezett. Sokan hazautaznak a nyári szünetre vagy már úgymond önálló életet élnek, de nincs jobb dolguk ezért mindig visszajönnek ide.
Elsőként Alice és Denise lépett be, akik majdnem olyan régóta BFF-ek, mint én és Elle.
-Sziasztok!-köszöntek egyszerre.
-Hello!-köszöntem vissza és ugyanígy tett Elle is.- Hogyan telt a nyári szünet?-érdeklődtem tovább, mivel tudtam, hogy elutaztak Párizsba felszedni egy-két pasit. Néha beszéltünk telefonon, ezért tudtam, hogy sikerült is nekik.
Denise kívülről valamennyire hasonlít Elle-hez, de neki rövid a szőke hajkoronája, ellentétben a legjobb barátnőmével.
Alice egy hosszú, barna és ráadásul göndör hajjal büszkélkedhet és csodálatos alakkal-ebben hasonlít Denise-hez.
-Nagyon jó volt. Bejártuk egész Párizst, még szerencse, hogy a 2 és fél hónapunk volt rá.-mondta Alice és előhúzta a táskájából Párizs látnivalójainak a térképét.-Ezeket itt mind láttuk.-mutatott a pirossal bekarikázott képeket.
-És mutatunk nektek valakiket.-vigyorgott ránk Denise és már elő is vette a mobilját és amin egy szőke hajú fiú képe jelent meg.- Ő Jack. 2 és fél hónapot jártunk aztán szakítottam vele, mert haza kellett jönnöm.
Ebben a pillanatban hallottam, hogy valaki kinyitja az ajtót és belép.
Odafordultam és megláttam Federico-t. Nem minden lánynak adódik az a lehetőség, hogy van egy fiú barátja, aki tényleg CSAK a barátja.
Egy másodperccel később felpattantam, hogy odarohanjak hozzá.
Átrohantam a padsorokon az ajtóba, ott pedig beleugrottam a kitárt karjaiba, hogy meg tudjon ölelni.
-Szia Kicsilány! Hiányoztam?-kérdezte mosolyogva.
-Naná.-mondtam és adtam egy puszit az arcára.-És én neked? Milyen volt Hawaii?
Fede az a fajta fiú, akinek szintén meghaltak a szülei, ezért rászállt a családi vagyon. Ami mi tagadás nagyon nagy. Engem is el kart vinni magával, de nem akartam itt hagyni Elle-t egész nyári szünetre, de azért ő is nagyon hiányzott nekem.
Nagy bánatomra ők ketten most nincsenek a legjobb kapcsolatban, mert Fedének nem szimpatikus Nate és ezen elég csúnyán összevesztek még márciusban és azóta tart ez az örihari.
Csak most kezdtem el végigmérni a szememmel a napbarnított bőrét és sötét haját, amit egy kicsit kiszívott a nap. Barna szemében csak úgy csillogott az ablakon beáramló napfény. Olyan fiú, akin el lehet gyönyörködni. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szerelmes belé rengeteg lány, de őt ez nem nagyon izgatja. De legfőképpen én azt szeretem hallgatni, ahogy gitározik. Az egyszerűen mesés.
-Nagyon jó volt, csak egy dolog hiányzott...-mondta-...te.
-Köszi, ez kedves.-mosolyogtam rá.
Visszamentünk ahhoz a padhoz ahol mi ültünk Elle-lel és Fede leült az előttem lévő székre, úgy hogy közben egy pillantást sem vetett a mellettem ülő szőkeségre.
Eközben már beszivárgott az osztály 80%-a.
Heather, aki csak elejtett egy "Sziasztok"-ot az osztálynak és leült a legelső padba, majd elővette az ipodját. Nem tudom, hogy meséltem-e, de elég visszazárkózott nem sok idejét szenteli barátkozásra.
Chris, akivel régen jártam, de azóta megszakadt a kapcsolatunk. Neki sötét, dús haja van és nagy általánosságban egy pilóta napszemcsit hord az orrán. Szeret gitározni, mint Federico és énekelni is tud hozzá. El tudod hinni, hogy hány csaj epekedik érte...
Láttam belépni Adam-et meg Chuck-ot is. Egyszerre érkeztek, gondolom megmutatja jó szobatárs révén neki az iskolát.
Sophie-t se felejtsem ki az említettek listájából, aki a nyáron sokat változott. Eddig festett szőke haját meghagyta természetes árnyalatában, ami gesztenyebarna színű. Imád a hajába tenni dolgokat, főleg hajpántot. Nagyon kedves lány, ő tavaly csatlakozott hozzánk, egy ideig pátyolgattuk Elle-lel, de aztán elkezdett megváltozni rossz irányba. Enyhén ribancosan kezdett el viselkedni és ezt nem hagytuk szó nélkül. De most úgy tűnik észhez tért. :)
Az utolsó két fiú osztálytársunk Thomas és Alex. Legjobb barátok már az ősidők óta, de mint a legtöbben teljesen ellentétei egymásnak. Thomas az a fajta menő srác, akivel már körübelül az osztály lány tagjai szerettek volna járni (persze van pár kivétel, köztük én is). Külsőre fekete haj, zsebre dugott kéz és csak a fél haját takaró sapka.
Alex viszont úgy néz ki mint egy angyal. Arany, oldalra fésült haj, zöld szemek. Már csak egy pár szárny és egy glória hiányzik. Beismerem, volt hogy vetettem rá szerelmes pillantásokat...
Miután ezt végiggondoltam Mrs. Johnson tanárnő lépett be a terembe és a táblához sietett.
-Jó reggelt, Gyerekek!-kezdte a bevezetőbeszédjét.-Örülök, hogy itt vagytok, de ha a látásom nem csal még hiányzik három lány.-sóhajtott.
Ahogy ezt kimondta kivágódott az ajtó és a triumvirátus lépett be, akiket mi Elle-lel csak RT-nem emlegetjük. Ribancok Társasága. És ez a jelző teljesen klappol hozzájuk.
Kezdjük Esterrel...még ő a legnormálisabb közülük. Vörös haja van, amiért rengeteg lány irigykedik és ezt ő nemigen bánja. De alázatosan szolgálja úrnőjét Georginával együtt.
Georginának szőke haja van egy hozzátartozó barna szempárral. Szeret mindig Diana közelében lenni, mert érte odavannak a fiúk és ezért azt hiszi, hogyha vele van ő is kaphat a reflektorfényből. Nem ismeri Dianát...
Na igen...Ő a főribanc. Az úrnő...Amerre jár csorog a fiúk nyála és már egy kacsintásáért ölni tudnának, nem hogy egy csókért... Hosszú sötétbarna hajkorona és rendes smink jellemzi és persze kivágott és átlátszó ruhák.
Mintha egy rossz Hollywood-i filmbe csöppentünk volna.
-Elnézést!-kért bocsánatot a vezetőjük mindenki nevében. Ártatlanul rebegtette szempilláit, hogy elhitesse mindenkivel, hogy milyen kedves és aranyos. Az esetek 90%ában sikerül neki. De mi Elle-lel átlátunk az álcán. Olyan , mint Hófehérke almája. Kívülről szép piros, belülről azonban mérgezett.
-Semmi baj, de elő ne forduljon még egyszer!-mondta Johnson. Mindig ezzel a mondattal ülteti le őket, pedig már nem egyszer késtek. Szegény...ha tudná az igazságot.
Federico se szereti őket. Őt se téveszti meg némi szempilla rebesgetés. Mások nem igazán gondolják ezt róluk, csak persze a suliba járó lányok. A fiúk vakok, ezt eddig is tudtam. Eljön az idő, hogy majd a lányoknak kell őket felvilágosítaniuk.
Reggel nagyon nehéz volt felkelni, mivel este későig filmmaratont tartottunk Elle-lel.
Amikor megszólalt a mobilom egy kakas kukorékolással, levontam a következtetést, hogy reggel van és irány át az iskolaépületbe 9-re.
Odamentem legjobb barátnőm ágyához, hogy felébresszem. Negyed óra kínszenvedés után sikerült elérnem, hogy kimásszon az takaró alól és elkezdjen készülődni.
Meleg volt a mai nap, ezért angol zászlós ujjatlant és hozzá egy shortot kotortam elő a szekrényből, aztán odaálltam a cipők elé és lekaptam egy tornacipőt.
Elle ugyanígy tett csak ő más ujjatlant és egy szandált hordott.
Háromnegyed kilencre megérkeztünk a számunkra kijelölt terembe és leültünk egymás mellé. Igaz, hogy nem hisszük, hogy ez sokéig így fog maradni, mivel Mrs. Johnson imád ülésrendet kialakítani és minden hónapra kitalál egyet. Csak én érzem, hogy ez 12.-ben már ciki?
Kiválasztottuk az egyik leghátsó padot a sarokban, de mivel csak 15 fő az osztálylétszám nincs valami nagy termünk.
Mi voltunk az elsők így láttunk mindenkit aki megérkezett. Sokan hazautaznak a nyári szünetre vagy már úgymond önálló életet élnek, de nincs jobb dolguk ezért mindig visszajönnek ide.
Elsőként Alice és Denise lépett be, akik majdnem olyan régóta BFF-ek, mint én és Elle.
-Sziasztok!-köszöntek egyszerre.
-Hello!-köszöntem vissza és ugyanígy tett Elle is.- Hogyan telt a nyári szünet?-érdeklődtem tovább, mivel tudtam, hogy elutaztak Párizsba felszedni egy-két pasit. Néha beszéltünk telefonon, ezért tudtam, hogy sikerült is nekik.
Denise kívülről valamennyire hasonlít Elle-hez, de neki rövid a szőke hajkoronája, ellentétben a legjobb barátnőmével.
Alice egy hosszú, barna és ráadásul göndör hajjal büszkélkedhet és csodálatos alakkal-ebben hasonlít Denise-hez.
-Nagyon jó volt. Bejártuk egész Párizst, még szerencse, hogy a 2 és fél hónapunk volt rá.-mondta Alice és előhúzta a táskájából Párizs látnivalójainak a térképét.-Ezeket itt mind láttuk.-mutatott a pirossal bekarikázott képeket.
-És mutatunk nektek valakiket.-vigyorgott ránk Denise és már elő is vette a mobilját és amin egy szőke hajú fiú képe jelent meg.- Ő Jack. 2 és fél hónapot jártunk aztán szakítottam vele, mert haza kellett jönnöm.
Ebben a pillanatban hallottam, hogy valaki kinyitja az ajtót és belép.
Odafordultam és megláttam Federico-t. Nem minden lánynak adódik az a lehetőség, hogy van egy fiú barátja, aki tényleg CSAK a barátja.
Egy másodperccel később felpattantam, hogy odarohanjak hozzá.
Átrohantam a padsorokon az ajtóba, ott pedig beleugrottam a kitárt karjaiba, hogy meg tudjon ölelni.
-Szia Kicsilány! Hiányoztam?-kérdezte mosolyogva.
-Naná.-mondtam és adtam egy puszit az arcára.-És én neked? Milyen volt Hawaii?
Fede az a fajta fiú, akinek szintén meghaltak a szülei, ezért rászállt a családi vagyon. Ami mi tagadás nagyon nagy. Engem is el kart vinni magával, de nem akartam itt hagyni Elle-t egész nyári szünetre, de azért ő is nagyon hiányzott nekem.
Nagy bánatomra ők ketten most nincsenek a legjobb kapcsolatban, mert Fedének nem szimpatikus Nate és ezen elég csúnyán összevesztek még márciusban és azóta tart ez az örihari.
Csak most kezdtem el végigmérni a szememmel a napbarnított bőrét és sötét haját, amit egy kicsit kiszívott a nap. Barna szemében csak úgy csillogott az ablakon beáramló napfény. Olyan fiú, akin el lehet gyönyörködni. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szerelmes belé rengeteg lány, de őt ez nem nagyon izgatja. De legfőképpen én azt szeretem hallgatni, ahogy gitározik. Az egyszerűen mesés.
-Nagyon jó volt, csak egy dolog hiányzott...-mondta-...te.
-Köszi, ez kedves.-mosolyogtam rá.
Visszamentünk ahhoz a padhoz ahol mi ültünk Elle-lel és Fede leült az előttem lévő székre, úgy hogy közben egy pillantást sem vetett a mellettem ülő szőkeségre.
Eközben már beszivárgott az osztály 80%-a.
Heather, aki csak elejtett egy "Sziasztok"-ot az osztálynak és leült a legelső padba, majd elővette az ipodját. Nem tudom, hogy meséltem-e, de elég visszazárkózott nem sok idejét szenteli barátkozásra.
Chris, akivel régen jártam, de azóta megszakadt a kapcsolatunk. Neki sötét, dús haja van és nagy általánosságban egy pilóta napszemcsit hord az orrán. Szeret gitározni, mint Federico és énekelni is tud hozzá. El tudod hinni, hogy hány csaj epekedik érte...
Láttam belépni Adam-et meg Chuck-ot is. Egyszerre érkeztek, gondolom megmutatja jó szobatárs révén neki az iskolát.
Sophie-t se felejtsem ki az említettek listájából, aki a nyáron sokat változott. Eddig festett szőke haját meghagyta természetes árnyalatában, ami gesztenyebarna színű. Imád a hajába tenni dolgokat, főleg hajpántot. Nagyon kedves lány, ő tavaly csatlakozott hozzánk, egy ideig pátyolgattuk Elle-lel, de aztán elkezdett megváltozni rossz irányba. Enyhén ribancosan kezdett el viselkedni és ezt nem hagytuk szó nélkül. De most úgy tűnik észhez tért. :)
Az utolsó két fiú osztálytársunk Thomas és Alex. Legjobb barátok már az ősidők óta, de mint a legtöbben teljesen ellentétei egymásnak. Thomas az a fajta menő srác, akivel már körübelül az osztály lány tagjai szerettek volna járni (persze van pár kivétel, köztük én is). Külsőre fekete haj, zsebre dugott kéz és csak a fél haját takaró sapka.
Alex viszont úgy néz ki mint egy angyal. Arany, oldalra fésült haj, zöld szemek. Már csak egy pár szárny és egy glória hiányzik. Beismerem, volt hogy vetettem rá szerelmes pillantásokat...
Miután ezt végiggondoltam Mrs. Johnson tanárnő lépett be a terembe és a táblához sietett.
-Jó reggelt, Gyerekek!-kezdte a bevezetőbeszédjét.-Örülök, hogy itt vagytok, de ha a látásom nem csal még hiányzik három lány.-sóhajtott.
Ahogy ezt kimondta kivágódott az ajtó és a triumvirátus lépett be, akiket mi Elle-lel csak RT-nem emlegetjük. Ribancok Társasága. És ez a jelző teljesen klappol hozzájuk.
Kezdjük Esterrel...még ő a legnormálisabb közülük. Vörös haja van, amiért rengeteg lány irigykedik és ezt ő nemigen bánja. De alázatosan szolgálja úrnőjét Georginával együtt.
Georginának szőke haja van egy hozzátartozó barna szempárral. Szeret mindig Diana közelében lenni, mert érte odavannak a fiúk és ezért azt hiszi, hogyha vele van ő is kaphat a reflektorfényből. Nem ismeri Dianát...
Na igen...Ő a főribanc. Az úrnő...Amerre jár csorog a fiúk nyála és már egy kacsintásáért ölni tudnának, nem hogy egy csókért... Hosszú sötétbarna hajkorona és rendes smink jellemzi és persze kivágott és átlátszó ruhák.
Mintha egy rossz Hollywood-i filmbe csöppentünk volna.
-Elnézést!-kért bocsánatot a vezetőjük mindenki nevében. Ártatlanul rebegtette szempilláit, hogy elhitesse mindenkivel, hogy milyen kedves és aranyos. Az esetek 90%ában sikerül neki. De mi Elle-lel átlátunk az álcán. Olyan , mint Hófehérke almája. Kívülről szép piros, belülről azonban mérgezett.
-Semmi baj, de elő ne forduljon még egyszer!-mondta Johnson. Mindig ezzel a mondattal ülteti le őket, pedig már nem egyszer késtek. Szegény...ha tudná az igazságot.
Federico se szereti őket. Őt se téveszti meg némi szempilla rebesgetés. Mások nem igazán gondolják ezt róluk, csak persze a suliba járó lányok. A fiúk vakok, ezt eddig is tudtam. Eljön az idő, hogy majd a lányoknak kell őket felvilágosítaniuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése